SZKIFIR
Bemutatása
Ez egy mozaikszó, melynek feloldása: Szöveg Központú Interaktív Fejlesztő és Irányító Rendszer. Az elnevezés egy webes munkafelületet takar, amely lehetővé teszi, hogy egy weboldalon keresztül korlátlan számú felhasználó dolgozzon együtt hatékonyan, egymást folyamatosan támogatva és ellenőrizve, szinte bármilyen típusú szellemi munkavégzés során.
Mint az elnevezése is mutatja, kétféle célra használható (fejlesztő és irányító): lehet vele fejleszteni és irányítani.
Működése
Egy SZKIFIR alapú webes munkafelület úgy épül fel, hogy nincsenek menüpontok, csak egy központi szöveg, ami összefoglaló jelleggel közli a legfontosabb információkat az adott munkáról. Ezt nevezzük "bázis szöveg"-nek. A bázis szövegből kiindulva lehet elérni a weboldal összes többi szöveges tartalmát úgy, hogy a benne elhelyezett "Bővebben" feliratú hivatkozások ("kifejtő hivatkozások") elvezetnek a különböző egyéb szövegekhez ("kifejtő szövegek"), amelyek aztán további kifejtő hivatkozásokat tartalmazhatnak, és ezek újabb és újabb kifejtő szövegekhez vezethetnek. Ebből következik, hogy a bázis szöveg kivételével a weboldal teljes szöveges tartalma kifejtő szövegekből áll.
A kifejtő szövegek a felhasználók javaslatai alapján jönnek létre, és mind ezek, mind pedig a bázis szöveg tartalma a felhasználók javaslataiból állnak össze, és alakulnak, tökéletesednek folyamatosan.
Kétféle felhasználót különböztetünk meg:
1.) aki még nem organizátor, ezért nem szavazhat, csak javaslatokat nyújthat be;
2.) aki már organizátor, ezért szavazhat is, és javaslatokat is nyújthat be.
Tehát minden felhasználó nyújthat be javaslatokat, de a javaslatok elfogadását vagy elutasítását eldöntő szavazásokban csak az organizátorok vehetnek részt. Kivétel ez alól a saját javaslatról szóló szavazás, mert a javaslat benyújtója automatikusan igennel szavaz, és szavazata beszámításra kerül, függetlenül attól, hogy esetleg egyébként még nem lenne szavazati joga.
Egy felhasználóból akkor lesz organizátor, ha (a szabályzatban) meghatározott mennyiségű "organizátor pontot" (továbbiakban: OP) elér. Ezt javaslatok benyújtásával tudja elérni, a későbbiekben még részletezett módon.
Minden javaslatról automatikusan szavazás indul. A szavazáson minden organizátor részt vehet, és mindenkinek a szavazata annyit ér, ahány OP-val rendelkezik.
Az alábbi öt féle javaslatot különböztetjük meg.
1.) Tartalmi módosítási javaslat. Ilyen akkor kerül benyújtásra, ha valaki a bázis szöveg vagy valamelyik kifejtő szöveg tartalmát szeretné bővíteni vagy lényegesen megváltoztatni.
2.) Nyelvtani, nyelvhelyességi módosítási javaslat. Ilyen akkor kerül benyújtásra, ha valaki hibát talál valamelyik szövegben.
3.) Kifejezés racionalizálási módosítási javaslat. Ilyen akkor kerül benyújtásra, ha valaki hatékonyabb, tehát rövidebb és/vagy könnyebben érthető megfogalmazást talál egy adott szövegre.
4.) Kifejtő link beszúrási javaslat. Ilyen akkor kerül benyújtásra, ha valaki úgy gondolja, hogy az adott szövegrészbe érdemes beszúrni egy "bővebben" feliratú hivatkozást, ami a javaslatban megadott szöveghez vezet, amiből tehát így kifejtő szöveg lesz.
5.) Link beszúrási javaslat. Ilyen akkor kerül benyújtásra, ha valaki úgy gondolja, hogy az adott szövegrészbe érdemes beszúrni egy "bővebben" feliratú hivatkozást, ami egy már meglévő szöveghez vezet.
6.) Általános módosítási javaslat. Ilyen akkor kerül benyújtásra, ha valaki olyan módosítást szeretne kezdeményezni, ami vagy nem nyújtható be szöveges alapon, vagy a munkafelület valamiért nem biztosít rá lehetőséget.
A javaslatokat a módosítani kívánt szöveg alatti linkek segítségével lehet benyújtani. Kivétel ez alól az általános módosítási javaslat, aminek benyújtására az adminisztrációs felületen egy külön menüpont szolgál.
Egy javaslat az alábbi két módon kerülhet elfogadásra vagy elutasításra.
1.) Még a szavazási idő vége előtt valamelyik válasz megkapja az összes OP több mint 50%-át.
2.) Lejár a szavazási idő. Ha az igen válasz több OP-t kapott, mint a nem válasz, akkor a javaslat elfogadásra, ellenkező esetben elutasításra kerül. Ha egyenlő az igen és a nem válasz OP-ja, akkor is elutasításra kerül.
A szavazási időt a szabályzat rögzíti. Általában ez 48 óra, de az alap szavazási idő kitolódhat, ha a javaslat benyújtója közben módosítja a saját javaslatát. Ilyenkor időt kell biztosítani azoknak, akik már szavaztak, hogy megváltoztassák a szavazatukat, ha a javaslatban történt módosítás befolyásolja azt.
Az egyes organizátorok tehát nem egyenlő értékű szavazattal rendelkeznek. Az organizátor pontrendszer biztosítja azt, hogy mindenki a képességeinek és érdemeinek megfelelő mértékben tudja befolyásolni a szavazások kimenetelét. Ezt a funkcióját azáltal tudja ellátni, hogy az organizátor pontok az elfogadott javaslatok után járnak. Ha bármely felhasználó javaslatot nyújt be, és a szavazáson az elfogadásra kerül, akkor a felhasználó OP-ja a javaslat típusától függően, meghatározott mértékben nő.
Akár igennel, akár nemmel szavaz valaki, mindenképpen kell indoklást is írnia. Az indoklásban leírhatja, hogy miért támogatja, vagy miért ellenzi a javaslat elfogadását. Ha ellenzi, akkor az indoklásban azt is közölheti, hogy milyen változtatások esetén támogatná. Emiatt is van a javaslat benyújtójának lehetősége, hogy módosítsa a saját javaslatát. Egy esetleges módosítással megszerezheti azoknak az organizátoroknak a támogatását is, akik az eredeti javaslatot nem támogatták volna. Minden, a szavazók által megadott indokláshoz hozzászólhat bármely felhasználó, egy fórum formájában, így azokat meg lehet vitatni. Többek között ez az indoklási, megvitatási és javaslat módosítási metódus hivatott biztosítani az egyes szellemi kapacitások minél hatékonyabb összekapcsolását. A javaslatok minden verziója (tehát módosítás esetén az összes korábbi verzió is), a szavazatok, az indoklások és az azokról folyó viták is elérhetőek maradnak utólag bármely felhasználó számára, így egy későbbi vitás helyzetben könnyedén meg lehet állapítani, hogy korábban ki, milyen álláspontot képviselt.
Adminisztrációs felület
A SZKIFIR alapú webes munkafelületekhez alap esetben tartozik egy adminisztrációs felület, melyen a felhasználók kezelni tudják regisztrációs és profil adataikat, képeket tölthetnek fel, kereshetnek a többi felhasználó között, kilistázhatják az összes felhasználót és üzeneteket küldhetnek egymásnak. Emellett, szintén itt van lehetőség az általános módosítási javaslatok benyújtására.
Az adminisztrációs felület kezdő lapján a legújabb események láthatók időrendi sorrendben. Ezek az események: ha valaki benyújt egy javaslatot; ha egy javaslat elfogadásra vagy elutasításra kerül; ha egy javaslat végrehajtásra kerül.
Ezen kívül, szintén az adminisztrációs felületen látható az is, hogy ki hány organizátor ponttal rendelkezik.
Mire használható a SZKIFIR?
Szinte bármely olyan munkára, amelyen egynél több ember kell, hogy együtt dolgozzon. Pl.: vállalatirányítás, mozgalmak létrehozása és működtetése, kutatás, alkotás stb....
Jó példa a Magyar Organizátor Társaság, amely egy SZKIFIR-t használó mozgalom.
Miért jobb a SZKIFIR a hagyományos kapcsolattartási módoknál?
Azért, mert olyan szabályozott keretek közé helyezi a közös munkát, amelyek minimálisra csökkentik a viták, félreértések és igazságtalanságok esélyét, amik minden olyan munkavégzés során előfordulnak, amely több embert igényel.
Másik előnye, hogy korlátlan mennyiségű ember munkája kapcsolható össze általa hatékony módon, úgy, hogy az egyes felhasználók egymást kölcsönösen ellenőrizzék, és segítsék.
Az előnyös funkciók tehát összefoglalva:
1.) viták csökkentése,
2.) félreértések csökkentése,
3.) igazságtalanságok csökkentése,
4.) korlátlan számú ember munkájának összekapcsolása,
5.) az egyes szellemi kapacitások hatékony összekapcsolása
6.) a kölcsönös ellenőrzés biztosítása a résztvevők között
7.) a kölcsönös segítség biztosítása a résztvevők között.
Egy példa a SZKIFIR előnyeinek bemutatására
Vegyünk, mondjuk egy főiskolát, ahol a vezetőség a diákokkal és a tanárokkal együtt szeretné kidolgozni a szükséges és lehetséges fejlesztéseket, változtatásokat, ezért a SZKIFIR használata mellett döntenek!
Először is, hogy mindenki kellően motivált legyen a részvételre, az iskola vezetése vállalja, hogy ésszerű határokon belül végrehajt minden olyan javaslatot, ami a SZKIFIR-en elfogadásra kerül. Ez után lehetővé teszi, hogy minden hallgató és tanár beregisztráljon a rendszerbe. (Ezzel teljesül a 4. funkció.)
Tegyük fel, hogy valaki benyújt egy javaslatot, amellyel növelni lehetne a termek kihasználtságát úgy, hogy bizonyos estéken az üres termek bérbeadásra kerülnének egy esti iskola számára. Szavazás kezdődik a javaslatról, amelynek során elutasításra kerül. Többen azonban jelzik „nem" szavazatuk indoklásában azt, hogy alapvetően jónak tartják a javaslatot, csak van benne egy hiba. Például az, hogy elkerülte a javaslattevő figyelmét egy fakultáció, ami az egyik szóban forgó estére már lefoglalta valamelyik termet. A javaslat benyújtója ennek fényében átdolgozza a tervet, és módosítja saját javaslatát. A módosított javaslat így elnyeri azoknak az „igen" szavazatát is, akik felhívták a figyelmet a hibára, így ebben a formában már elfogadásra kerül. (Ezzel megvalósul az 5., a 6. és a 7. funkció.)
Igen ám, de a javaslat kidolgozása időt és energiát vett igénybe, és kevés demotiválóbb dolog van egy munkában annál, mint mikor a sokat dolgozó, és tehetséges munkavállaló semmilyen elismerésben nem részesül az esetleges lazsálókhoz képest, és senki nem is tud az erőfeszítéseiről. Valószínűleg sokan tapasztalták már munkahelyeiket, azt a jelenséget, hogy hiába dolgoznak többet vagy jobban, az elismerés mindig azoké, akik többet beszélgetnek a főnökséggel. Ez a SZKIFIR-rel nem fordulhat elő, mert minden javaslat benyújtója organizátor pontokat (OP) kap, ha elfogadják a javaslatát. Így az OP számából mindenki láthatja, hogy ki mennyit dolgozott a közös ügyért. (Ezzel megvalósul a 3. funkció.) Ráadásul a több OP-val erősebb szavazati jog is jár. Ez pedig a 3. mellett az 5. funkció megvalósulásában is segít, amennyiben a hatékonyságot növeli az, ha a több elfogadott javaslattal (tehát valószínűsíthetően nagyobb rálátással és hozzáértéssel) bíró organizátorok nagyobb beleszólással rendelkeznek az ügyek eldöntésében.
Tegyük fel, hogy egy elfogadott és végrehajtott javaslat később mégsem bizonyul eredményesnek. Ilyenkor, normál munkakörülmények között a legtöbb ember el szokott határolódni a javaslattól és/vagy annak benyújtójától még akkor is, ha korábban támogatta. A SZKIFIR akadályozza az emberi gyarlóságnak ezt a megnyilvánulását is, azzal, hogy mindenkinek a korábbi javaslatai, szavazatai, indoklásai és véleményei bárki által visszakereshetők. (Ez segíti az 1., a 2. és a 3. funkció megvalósulását is.)
Szabályzat
Minden, SZKIFIR alapú webes munkafelülethez tartozik egy külön szabályzat, amelyet a felhasználói ugyan úgy alakíthatnak, mint a munkafelületük többi szövegét. Ebben a szabályzatban kerülnek meghatározásra az alábbiak.
1.) Mely javaslattípus benyújtása esetén hány OP jár, ha elfogadják?
2.) Mennyi ideig tart egy szavazás?
3.) Mennyi a kezdő OP új tag regisztrálásakor?
4.) Hány OP fölött lesz valaki organizátor, vagyis rendelkezik szavazati joggal?
5.) Melyek az adott munka és a szövegek irányelvei?
6.) Milyen, tiltott magatartásért, milyen szankciók járnak (pl.: pontszám levonás, kizárás stb....)?
| 